Szerencs után úgy érzi az ember, hogy az ország két tájegysége, a Kisalföld a maga bakonyi szegélyével és a Nagy-alföld a Mátra, Tokaj-Hegyalja koszorújával édestestvérek. Csak a méret, a termet más; de színük, alakjuk egyforma. Itt is, ott is a búzatermő nagy síkságok terülnek szőlőt érlelő, erdő borította hegyek lába…
Soha nem éreztem úgy, hogy az emberi gondolatok, emberi fogalmak és szavak a kétértelműség határán járnak, mint mikor a Roma aeterna arcát kerestem kíváncsian a régi Forum és a Palatinus romjai közt, és az örök Róma helyett mindenütt a mulandó Róma, a Roma caduca arca nézett rám – az is…
A misztérium különös, mély valóság; kettős arca van. Az egyiket, a külsőt mindenki látja… A másikat, a bensőt, nem mindenki látja. Ehhez más érzékszerv kell, a hitnek mélységbe pillantó szeme. Aki nem ismer egy idegen nyelvet, hiába hallja szavait, hiába olvassa könyveit. Aki nem érti a jelek beszédét, az elcsodálkozik…
Igaz, hogy korok és korok közt ellentétek feszülnek, de az ellentétek olyanok, mint a hullámhegy és a hullámvölgy váltakozása. A hullámvonalban maga az élet, a történelem a világ szellemjárása sodródik tova és időben távolálló korok szellemi alkatuk, történelmi tartalmuk szerint közelebb állnak egymáshoz, mint amelyek szomszédosak egymással Szent Tamás korát…
Az Egyháznak sajátos mérőeszközei vannak a „sacerdotium” (59) lemérésére. Ha ezt a szót halljuk: pap, papság, és ha nem vagyunk telítve a mai demagógia szóhasználatának mindent bepiszkító mellékzöngésével, kiérezzük belőle, hogy a pap – a népből vett közvetítő Isten és az ember közt, hogy az Istennek bűnökért való ajándékait és…
Az egyház liturgiája az idő egységeivel: a nap, hét, év – gyűrűivel veszi körül a szentmisét, az Eucharisztiát. A nap a legkisebb egység – mely az Eucharisztia Napját magasztalja. A napi zsolozsma egyszerű előkészület a szentmisére és továbbrezgése az eucharisztikus Isten-magasztalásának. A napi liturgia tárgya – a fölkelő és lenyugvó…
A megváltás rendje úgy kívánta, hogy a földi házasság: a kegyelem csatornájává váljon. A házasság az Isten igazságosságának volt az eszköze, hisz akik belőle születtek, a bűn és a halál fiai lettek; de az ő irgalmát is fölragyogtatta, hisz az Úr már a paradicsomban megígérte ősszüleinknek azt az ivadékot, aki…
Ahogy a magyar gótikus dómok kőbe formálják a középkori Summák diadalmas, egységes világnézetét, ugyanúgy próbálkozik a nagy feladattal – kis helyen, szűk falusi templomban egy vidéki vándorpiktor a maga ecsetjével. Kövessük csak az ő gondolatmenetét azokon a képeken, melyek még megmaradtak. A remekbe sikerült szentély az oktogon három szögével zárul….
Krisztus által adatik Istennek minden dicsőség. Ő az „elsőszülött minden teremtmény előtt” A teremtő Isten – őbenne alkotta az anyagi és szellemi természet remekét. Az ő emberi természete – a teremtés csúcspontja, koronája. Benne van a világ legmagasabb csúcsa és legnagyobb mélysége. „Minden őáltala és őérette teremtetett” A mű dicséri…
A keresztény misztika megtalálja az egyénnek és a természetnek a kapcsolatát, de még buzgóbban keresi az Istennek és a természetnek a viszonyát. „Isten a szépség, ki az eget és földet ékesíti. Ő a vagyon, melyből minden teremtmény kiáradt és lényege szerint mégis benn maradt. Ő az égnek, földnek, minden teremtett…