Május 21.

Sokszor vontak már párhuzamot a magyar és a külföldi romantika közt. Lehet, hogy e párhuzamok nem vették eddig észre a német (és francia) és magyar romantika közt azt a különbséget, amit a jóformán egyszerre épülő kölni és esztergomi egyházak jelképeznek. Mind a kettő a romantika ihletéből fakadt. A szent hajdan…

Continue reading

Május 22.

Az Isten sokszoros irgalmának, de egyúttal nagy bölcsességének műve az, hogy gondoskodott a bűnbánókról a keresztség után is. Miként Isten első teremtménye, Ádám, bár az Isten felöltöztette az eredeti ártatlanság ruhájába és rája adta a megszentelő kegyelmet, mégis elesett, éppúgy a megkeresztelt, a bérmálással megerősített ember is eleshetik; a kegyelem…

Continue reading

Május 23.

A szentek zsenijét magasabb erők, a Szentlélek adományai táplálják.  Szent Benedek tán az Énekek Énekéből értette meg, hogy a nagy vízözön után a megváltás olajágát hozó galambnak a szikla repedései adnak fészket. „Columba mea in foraminibus petrae, in caverbuna maceriae” 70. Ilyen fészket keresett magának. Szent Benedek életének ez a…

Continue reading

Május 24.

A történelem csodálatos fordulata volt, hogy éppen a pápának diadalmenetében vehetett részt a magyarság. Amikor a magyarság szenvedett, a pápák álltak mellette, az ő segítségükkel nyerte vissza hazánk a töröktől fővárosát és régi határait. Most pedig a magyar fegyverek oltalma alatt vonult be az örök városba négyéves fogsága után népének…

Continue reading

Május 25.

A küzdelemben a gyávaság a legnagyobb veszedelem. Ellene mondtunk az ördögnek a keresztségben. Mondjunk neki bátran ellen bármikor, ha kísértésével közelít. És ha tőrbe ejtett, megcsalt volna, űzzük el a kétségbeesésre csábító ördögöt, aki azt mondja: most már úgyis mindegy, most már nyugodtan vétkezhetsz. Űzzük el őt őszinte bűnbánattal, gyónással….

Continue reading

Május 26.

Az imádság fokai – a hangos imádságtól az elmélkedésen át a misztikus szemlélődő, kontemplatív imádságáig – Szent Ágoston által megrajzolt fokai a csendnek. Mily különös ez a csend-lépcső!  Először elhallgat a test, a nyelv, a szó; aztán hallgat a képzelet. Majd a lélek is hallgat önmagáról. Hogyan? Úgy, hogy elnémulnak…

Continue reading

Május 27.

Hogy mi a középkort nem értjük, abban van ugyan igazság, de ezt nem annak köszönjük, mintha a kereszténységre kevésbé volnánk fogékonyak, mint a jámbor nyugatiak, hanem éppen fordítva, annak, hogy a nyugat kevésbé jámbor szellemi mozgalmai: a humanizmus, a renaissance, protestantizmus, racionalizmus, liberalizmus – a „sötét” középkortól való iszonyodást éppúgy…

Continue reading

Május 28.

Martin Heidegger72 a szellemnek objektivációit három csoportra osztja; a közlések (beszéd, írás), kifejezések (művészet, játék, szertartás) és szerszámok (Zeug) csoportjára. Közös jellemvonásuk, hogy ezekbe a szellem valamiképp beleszövődik, beleivódik, beletestesül. Természetes hogy nem egyenlő mértékben és arányban… Az objektiváció körét ki kell tágítanunk: ez a nemesített növények és a szelídített,…

Continue reading

Május 29.

A lélek és a tenger: rokonok. Rokonok abban, hogy mindegyik nyugtalan, abban is, hogy léleknek és tengernek nem lehet a mélyére látni. Titkok, csodák rejtőznek a mélyben. Míg a napkeltét várom a fedélzeten, a hajnalodás színváltozatai percről-percre új meglepetésekkel csábítják szememet, hisz kelet felé most már zöldbejátszó ezüstszínek terülnek el…

Continue reading

Május 30.

Példabeszédeiben úgy állítja be saját országát, mint menyegzőt, melyet Jahve készít fiának; egy másik ószövetségre utaló hasonlata szőlőnek tekinti a messiási országot, magát Jahve fiának és örökösének, kit a szőlőművesek megölnek. Halála előtt az összes szinoptikusok tanúsága szerint új szövetséget köt vérében, mely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára .  A…

Continue reading