Március 26.

Az Isten sokszoros irgalmának, de egyúttal nagy bölcsességének műve az, hogy gondoskodott a bűnbánókról a keresztség után is. Miként Isten első teremtménye, Ádám, bár az Isten felöltöztette az eredeti ártatlanság ruhájába és rája adta a megszentelő kegyelmet, mégis elesett, éppúgy a megkeresztelt, a bérmálással megerősített ember is eleshetik; a kegyelem…

Continue reading

Március 27.

A házasság szentsége – eszköze az isteni Gondviselés természetfölötti útjainak! Azáltal, hogy a házastársakat összeköti, hogy különböző érzésvilágú, lelkületű embereket összeforraszt, nemcsak az a célja, hogy a szíveket, az érzelmeket – tegye eggyé, hanem az is, hogy az egyik fél által a természetfölötti életet is átadja a másiknak. Íme a…

Continue reading

Március 28.

Sok vihart látott már Szent Péter hajója, de olyanban még alig volt része, mint amilyen fenyegette, mikor VII. Pius (44) trónra lépett. A felvilágosultság, az emberi szellemnek ez a magabízó elszakadása Istentől, a párizsi Notre Dame-ban az Ész istennőjeként egy utcalányt emelt oltárra.  A hitetlenség az istengyűlöletig fajult és tombolt…

Continue reading

Március 29.

A szentségekben mindig a titkok jelenlétét, az Isten érintését kell hinnünk, ezért úgy kell állnunk előttük, azzal a tisztelettel, mellyel Mózes állt a csipkebokor előtt. Le kell vetnünk előttük a hétköznapi lelket, a megszokottságot, a gépiességet.  Az Isten kezdetben teremtette a világot, elrendezte az elemeket, fölékesítette a földet növényekkel, betöltötte…

Continue reading

Március 30.

Elmúlt egy század, mely a zsoltárok, templomi énekek helyett a munka szent dalát akarta énekelni, de a munka rabszolgaságba ejtette és már kurjongatni se tud gépei mellett.  A dómtornyok és gyárkémények jelzik a középkori és a mai ember értékvilágának gyökeres különbségét. Mind a kettőben meglátszik az ember értékvilágának felfelé törése….

Continue reading

Március 31.

A bérmálás kiszolgáltatásában három mozzanat van, mely a krizmával (45) való megkenés szertartásában egyesül: a kézrátétel, a krizmával való kenés, a kereszttel való megjelölés. Az Üdvözítő a kézrátétel jelét maga is többször használta. Ezzel a jellel gyógyított betegeket, ezzel áldotta meg a hozzája vezetett kisdedeket. Miután megígérte tanítványainak a Szentlelket,…

Continue reading

Február 1.

Ahogy az Úr speciális szentséggel ékesíti hivatásuknak megfelelő kegyelmek bőségével ruházza fel azokat, akikre a krisztusi és apostoli papság által az áldozat bemutatását és az emberek megszentelését bízza, ugyanúgy ékesíti fel sajátos hivatásukra a házastársakat is a szentség kegyelmével, mely által ők is méltón szolgálhatják Isten terveit a keresztény családban….

Continue reading

Február 2.

Születése után a nyolcadik napon következett a névadás, annak a szertartásnak keretében, mely az ószövetségi törvény szerint minden fiúgyermeknek kötelező volt. A kisdednek neve Jézus. Ezt a nevet hallották az angyaltól. Jézus: Megváltó; az isteni gyermek hivatása. Ez a név lett a világ legkedvesebb neve; az édesanya nevével együtt legtöbbször…

Continue reading

Február 3.

Nehéz az emberi lélek nagysága számára mértéket találni. Minden rejtett erő mérhető hatásaival, eredményeivel, azért mérhető a szellemtörténet a maga nagyjait alkotásaik, műveik mértékével, ezért nőnek a nevek, mint Dante, Rafael, Michelangelo az anyakönyvek szürke nevei fölé óriásokká.  A tett mértéke az emberi nagyságnak a világtörténelemben, melynek serpenyőjében a nagy…

Continue reading

Február 4.

Gondoljuk magunkat a betegágyra. Imádkozzunk, hogy utolsó óránk olyan legyen, amilyennek szeretnők remélni és amilyennek óhajtja – az Egyház. Mert, az Egyház ugyanúgy készít elő minket az utolsó útra, mint ahogy Krisztust mennyei Atyja előkészítette. Mirajtunk is beteljesedik az Úr halálküzdelme. De sok különbség lesz a kettő között. Testünk, amelynek…

Continue reading