Március 21.

Szent Benedek Regulájában azt mondja: úgy imádkozzunk, hogy elménk és szavunk összhangban álljon. Ez áll minden imádságra, de leginkább kell, a szentmise méltósága miatt – állania a szentmisehallgatásra, Hisz a szentmise a legtökéletesebb imádság, az istentisztelet középpontja, legfőbb tartalma. Az Üdvözítő maga mondja, Egyháza megvalósítja: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre….

Continue reading

Március 23.

A keresztény Róma eltemette a régi Rómát. Vele a világimpériumot, a földnek egy jogar alatt való egyesítését, melynek a célja minden földi hatalomnak, vagyonnak, dicsőségnek, uralomnak egy kézben való egyesítése. Ez a civitas diaboli, „Neked adoma föld országa kincseit”. Krisztusnak nem ez kell. A katolicizmusnak más a struktúrája, abban nem…

Continue reading

Március 24.

Az ősegyház atyáinak hitét akarjuk föleleveníteni, hogy a szentségeket sohse nézzük üres szertartásnak, puszta tárgynak, cselekménynek, hanem az isteni jelenlét tudatának lenyűgöző és fölemelő áhítatába emelkedjünk. A kert, pompázó virágainak szirmát a nap fénysugarai festik, a levélnek zöldjét ugyancsak a napfény csalogatja ki. Sötét odúban nem zöldellnek a növények. A…

Continue reading

Március 25.

Az égből leszállott a Magasságbelinek Fia és a Szentlélek erejével megtestesült a Szűz méhében. A rég várt Megváltó a földre szállt és a Szent Szüzet választotta édesanyjául. Ez volt a gyümölcsoltó tavasz. Emlékét hirdeti mindennap háromszor a hegyek, völgyek, rónák fölött csengő harangszó, melyre kalaplevéve köszönti az ember Megváltójának, Istenének…

Continue reading

Március 26.

Az Isten sokszoros irgalmának, de egyúttal nagy bölcsességének műve az, hogy gondoskodott a bűnbánókról a keresztség után is. Miként Isten első teremtménye, Ádám, bár az Isten felöltöztette az eredeti ártatlanság ruhájába és rája adta a megszentelő kegyelmet, mégis elesett, éppúgy a megkeresztelt, a bérmálással megerősített ember is eleshetik; a kegyelem…

Continue reading

Március 27.

A házasság szentsége – eszköze az isteni Gondviselés természetfölötti útjainak! Azáltal, hogy a házastársakat összeköti, hogy különböző érzésvilágú, lelkületű embereket összeforraszt, nemcsak az a célja, hogy a szíveket, az érzelmeket – tegye eggyé, hanem az is, hogy az egyik fél által a természetfölötti életet is átadja a másiknak. Íme a…

Continue reading

Március 28.

Sok vihart látott már Szent Péter hajója, de olyanban még alig volt része, mint amilyen fenyegette, mikor VII. Pius (44) trónra lépett. A felvilágosultság, az emberi szellemnek ez a magabízó elszakadása Istentől, a párizsi Notre Dame-ban az Ész istennőjeként egy utcalányt emelt oltárra.  A hitetlenség az istengyűlöletig fajult és tombolt…

Continue reading

Március 29.

A szentségekben mindig a titkok jelenlétét, az Isten érintését kell hinnünk, ezért úgy kell állnunk előttük, azzal a tisztelettel, mellyel Mózes állt a csipkebokor előtt. Le kell vetnünk előttük a hétköznapi lelket, a megszokottságot, a gépiességet.  Az Isten kezdetben teremtette a világot, elrendezte az elemeket, fölékesítette a földet növényekkel, betöltötte…

Continue reading

Március 30.

Elmúlt egy század, mely a zsoltárok, templomi énekek helyett a munka szent dalát akarta énekelni, de a munka rabszolgaságba ejtette és már kurjongatni se tud gépei mellett.  A dómtornyok és gyárkémények jelzik a középkori és a mai ember értékvilágának gyökeres különbségét. Mind a kettőben meglátszik az ember értékvilágának felfelé törése….

Continue reading

Március 31.

A bérmálás kiszolgáltatásában három mozzanat van, mely a krizmával (45) való megkenés szertartásában egyesül: a kézrátétel, a krizmával való kenés, a kereszttel való megjelölés. Az Üdvözítő a kézrátétel jelét maga is többször használta. Ezzel a jellel gyógyított betegeket, ezzel áldotta meg a hozzája vezetett kisdedeket. Miután megígérte tanítványainak a Szentlelket,…

Continue reading