Május 11.

Jézus az Isten országát új szövetségnek tekinti, melyet saját vérének a bűnök bocsánatára való kiontásával köt meg. Hivatását már előbb megjelölte: Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja válságul sokakért… Tudatában van megváltói hivatásának, mint az a Jézus, aki Szent Pál és…

Continue reading

Május 12.

Az Atyának a Szentlélekkel egyetemben minden dicsőség – a szentségi Jézussal adatik. Az Egyház itt azt akarja kifejezni, hogy mindazok, akik az Istent dicsérik, valamiképp a mi Urunkkal összefüggnek. Vele egy kórust alkotnak.  Hisz a mi Urunk, az ő megváltó halálával minden teremtmény fölé emelkedett; oly nevet szerzett, mely minden…

Continue reading

Május 13.

Ahogy az első embert alkotta, és örült neki (az Isten), ugyanúgy teremti újjá az Alkotó boldogságával a keresztségben a második Ádámot.  Sőt: az újjáteremtésben nagyobb az Alkotó boldogsága, mert amikor átformálja azt az esett embert, szem előtt saját egyszülött, szerelmes Fiát látja, mint az újjáteremtés mintáját. Hisz most az ő…

Continue reading

Május 14.

Élet és halál – oly közelálló fogalmak. A remetének azonban – nemcsak fogalmak. Neki az élet is többet, mást jelentett, mint legtöbb kortársának; jelentette az Istenben való életet, a természetfölöttiség új világát, melyben már csak Istennek akar tetszeni, belőle élni. Ezt részletezi Szent Gergely, mikor azt mondja: Benedek inkább akarta…

Continue reading

Május 15.

Helyzetünk ma is az a népek tusájában, a hit és a hitetlenség harcában, a világnézetek összecsapásában, mint jóformán mindig – történelmünk ezer évén át. Azt, hogy Magyarország a kereszténység védőbástyája, érezték az ország építő és fenntartó királyok, nyíltan ki is fejezte IV. Béla IV. Incéhez 1252-ben írt levelében. „Azon alapszik…

Continue reading

Május 16.

Bizony kár, hogy (Anonymus) „szerelmes” pillantásának csak érzelmi visszhangját írta meg és így nekem kell pótolnom örvendezésének tárgyát. A Bakonytól Győrig követhette a Pánzsa völgyének irányát és onnét vissza a sokorói hegyvonal lejtős oldalán megint rejtőzködő falvakat látott; tán még egy-két romot is a Savaria sicca 65területén. Szemét megragadták azok…

Continue reading

Május 17.

A húszas évek magyar öntudatának és akaratának Széchenyi azzal adott kifejezést: Magyarország nem volt, hanem lesz. Rudnay66 a bazilika épületében ennek az akaratnak adott kemény, szilárd formát. Más templomok tele vannak síremlékekkel; Rudnay a síremlékeket, a múlt tanúit a föld alá rakatta. A templomot az élő és jövendő nemzedéknek hagyta. A…

Continue reading

Május 18.

Mikor Nagy Konstantin – a régiek elbeszélése szerint a pogánysággal való leszámolás döntő küzdelme előtt állt, a milvius-hidi csata előtt az égben keresztet látott ezzel a körirattal: E jelben győzni fogsz. Krisztusnak a kereszt volt a győzelmi jele, nekünk is az, ahogy azonban győzni is tudjunk mi is ellenségeink, a…

Continue reading

Május 19.

Az olyan lelkeket, mint Szent Gellérté, majdnem lehetetlen elemezni. A nagytermészet hangjai csendülnek ki belőlük. Ennek a természetnek a hangja: Istendícséret. Ezt érzi ki belőle Szent Gellért, amikor azt mondja: „Az Isten egyetlen műve sem szűnik meg (Istent) dicsérni. Ezért mondja a himnusz: Áldjátok, az Úrnak minden művei az Urat….

Continue reading

Május 20.

A visszhang nimfájának természetét nehéz kiismerni, hiszen azt mondja vissza, amit kíváncsiak szája belekiált. Néha tán a szellő, a fák lombja tompít, elnyel egy-egy hangot, és akkor a visszhang módosítja a bekiáltó szavát. A Balaton nyugalma vagy vihara nyomot hagy rajta, a látogatók hangulata is megérzik a visszhang szaván. Mégis…

Continue reading