Az áldozópapság erőt, hatalmat ád a papnak. Erőt, amely nem más, mint az Isten Fia erejének tovább áradása. Az az erő, mellyel az Úr az utolsó vacsorán a kenyeret és bort átváltoztatta saját testévé és vérévé. Az az erő, mellyel megbocsátotta a házasságtörő asszonynak, az inaszakadt embernek bűneit. Az az…
Méltán sajnálja a tudomány minden ága, főleg a magyar műtörténet, hogy Sárospatakon csak a várbástya és a plébániatemplom kemény falai állták ki a múlt emlékeit sokszor képromboló indulatból pusztító vallási viharokat. Pedig milyen nemes, magyar öntudatot emelő az, ami a várban megmaradt: a Perényi-palota gyönyörű reneszánsz-épülete, a szépmívű várkapu, a…
A szentek is átélik a lelki-szárazságnak nevezett állapotot, melynek ép a kellemes érzelmi mozzanatok hiánya a jellemzője. Istenszeretetük akkor is intenzív marad, hiszen ilyen állapotban is heroikus erőfeszítéseket tesznek az Istenért, az erkölcsi erények megtartásáért. Ebből látszik leginkább, hogy a szentek istenszeretete nem pusztán érzelmi tény (legkevésbé sorolható az érzéki…
Minden kultúra, legyen az indián, babyloni, egyiptomi vagy földközi tengeri – a természet adta lehetőségeknek, az emberi ész és kéz munkája által való kidolgozásából, alakításából fakad. Ezt a forrást, ezt a kultúrtényezőt a nemzetek apostola nemcsak szóval hirdeti, hanem saját kezével is gyakorolja, mint a sátorlap-készítés fizikai munkáját… abból ő…
Ha jobban beleásnánk ebbe a talajba, melyen a magyar történelem viszontagságait a Tisza folyton változó, élő, száraz vagy holt medrei (a nép oly találóan nevezi Dögtiszának az itteni holtágat) jelzik, tán még meglátnók azt, hányszor volt már a magyarnak s mostanihoz hasonló szomorú szüretje. A magyar nép mindig gazdag szüretet…
Ha az ember András király alapítólevelét, majd fiának, Dávid hercegnek 1090 táján kelt adománylevelét olvassa, akkor megérti azt is, hogy a „szent hajdannak” ez a mesébe illő alkotása az ősi magyar vallásos élménynek köszönheti létét, az üdvösségvágynak, a lélek másvilági életéről való gondoskodásnak. A Szent István korában még pogány Árpád-ivadéknak…
Ez a templom a tabernaculum Dei, az Isten sátra az emberek közt. Az ember itt oly közelnek érzi az Istent. A festő sem beszél jelképekkel, mint a gótikus művészet egy csoportba festi az égieket, szentjeiket és az élőket. Mi alpesen túli emberek sokszor megütközünk azon, mily otthonosan, úgy érezzük: tiszteletlenül…
Bizony más volt az a néplélek, mely valaha a nőiség és anyaság eszményét ezen képekbe vetítette és ezekről szívta magába az élet örömét, vigasztalását, mint az a lélek, mely a hitújítás óta elhúzódott a templomtól, hagyta rommá válni és most egy jókora falu csak a szomszéd faluval társultan tud egy…
A nagyságos Duna hosszú ívvel nyújtózkodik Almástól az esztergomi várhegy felé, mintha a hegy lábánál meg akarna állni, hogy a hegy gyönyörködjék a folyó tükrében. Messziről dunántúli dombok hullámos hada kíséri. A várhegy előtt kettéválik a folyó, két karjával szigetet zár be. A párkányi híd könnyed ívei lebegnek a tovazajló…
A szeretet kötelékét ne gondold gyengének, erőtlennek! Mert hiszen ez a bor – Krisztusnak, a szőlőtőnek éltető nedűje. Te vagy a venyige, ebből a szőlőtőből sarjadtál, belőle élhetsz termékeny, boldog életet, mindaddig, amíg a halálos bűnnel le nem szakadsz róla. A szeretet köteléke erősebb lehet, mint a halál. Azon túl…