A szeretet pedig szétáradó érzelem, olyan, mint a napfény és olyan, mint a meleg. Már most – mit ér az a meleg, melyet – ha még oly szabadon rakott nagy tűz is áraszt; amíg ég, a mellünket, arcunkat melegíti, de a hátunk már meg is fagyhat miatta; aztán elalszik –…
A keresztény ember élete állandó tavaszban kell, hogy álljon. A tavaszi nap életre kelti a földet, pázsitot von kopár mezőkre. Megindítja az élet nedveit a fákban, rügyeket fakaszt a kéregből. Színt, virágot, illatot áraszt, növést, erősödést ád. A kegyelemnek ugyanez a munkája. A mi lelkünkben és általa az egész világban…
Szentáldozásunk, szentmise-hallgatásunk, szentséglátogatásunk mindennap közelebb visz bennünket célunkhoz: hogy az Isten dicsőségében megtaláljuk üdvösségünket. A világmindenségnél jobban dicséri az Istent egyetlen szentostya – az átváltoztatás után! Ha az Eucharisztia előtt térdelek, úgy tekintek rá, mint az istenmagasztalás, dicsőítés szerzőjére, vezérére, mesterére. Amikor a Glóriát énekelem, arra a Glóriára gondolok, mely…
Az Egyház a szentmise átváltoztató szavait a három evangéliumban és Szent Pálnál található elbeszélésekből állította össze. A kenyér konszekrációjában 46 most csak ez van: ez az én testem, a kehely konszekrációjában azonban azt is mondja a pap: mely értetek és sokakért kiontatik. Mivel a szentségi szavak azt létesítik, amit kifejeznek,…
A tér és idő medréből egyszer csak a történelem színpadára lépett az ősi folyó. Számára is újvilág nyílt meg akkor, midőn az ősember először tekintett végig rajta az esztergomi hegyről, hamarosan nevet, a névvel jelentőséget kapott, medre úttá lett, melyen az európai ember történelme járt, vize éltető erővé, melyből az…
A katakombák gyakori képe a híveit égi lakomával felüdítő Krisztus, a dicsőség királya. Ott ül az égi asztalnál, apostolai és szentjei közt az úgynevezett „refrigerium”-képeken 47. Alakja alig változik, mikor a katakombák arcosoliumaiból 48 a bazilikák apszisába 49 emelkedik. Csak glóriájának fénye tündöklik ragyogóbban a mozaikok arany köveiről. Az égiek…
Amit a természet Alkotója akar a természet erejével, azt a keresztény házasságban tökéletesíti a kegyelem erejével. A segítő kegyelem irányítja, fejleszti, mozgékonnyá teszi azokat a természetes erőket, melyek a házassági kötelék egységét és szilárdságát szolgálják. A nemek egymásrautaltságát felemeli a hitnek és a megváltott életnek régiójába. A keresztény hitveseket már…
Hogy a munka, a fizikai és szellemi munka – tényleg újkultúrának vált forrásává, hogy átalakította a föld színét, azt a keresztény kultúra világot átfogó alkotásai közt – a Tre Fontane is igazolja. Jó, hogy itt eszme, történelem és valóság úgy összetalálkoznak. Mocsarak lecsapolása, vadvizek szabályozása mellett itt találod Szent Benedek…
Krisztus mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Neki is meg kellett vívnia azt a harcot, mely az ő híveire, titokzatos testének tagjaira vár. Az ő halálküzdelme mindenben – mintája a mi halálharcunknak. „Ő a kezdet, övé az elsőség mindenben, őbenne lakozik minden teljesség.” Övé az elsőség mindenben. A halálküzdelem…
A keresztség is, a bűnbánat is – rokon szentségek. Mind a kettőt az isteni jóság az ördögnek, a bűnnek hatalma ellen alapította. A keresztséget főleg az első hajótörés, az eredeti bűn ellen, a bűnbocsánatot a második hajótörés, a cselekedeti bűnök ellen. Szent Jeromos azt mondja, hogy „a bűnbánat utánozza a…