Az istenszolgálat, a szerzetesi militia két főrészből áll: az egész napra felosztott közös imádságból, és a napi munkából, melynek részei a lectio, és a kézimunka a műhelyben, konyhában, szántóföldön, stb. Imádkozni kell és dolgozni: imádkozni azért is, hogy a jó Isten megáldja a munkát. Az az alföldi nép, nagyon épül…
A házasság szentségi kegyelme – azokban, akik épen tartják, őrzik, hívő életükkel együtt működnek vele: hozzájárul a gyermekek megszenteléséhez. Szent Pál még többet is mond:” az asszony a gyermekek szülése által fog üdvözülni, ha megmarad a hitben, a szeretetben, a szentségben s a józanságban.” Ritka helyen beszél a Szentírás ily…
A „papság” önmagában már eszményt jelent, melyhez mindenkinek közelednie kell, aki ezt a nevet a szenteléssel joggal viseli. És minden oltár, szószék, keresztkút, gyóntatószék – kifejezői annak az áldozatnak, áldozatos munkának, mely a papi életet kitölti. Sehol úgy nem látszik a nyelvnek eszményt kifejező mivolta, mint az Egyház hivatalainak, hierarchiának…
A természet és a lélek énekeit – a szeretet ihleti. Az apostolnak az az ének, melyet a szüzek énekeltek a Bárány trónusa előtt – új ének volt! Pedig ő is hallott elég éneket a földön, hisz az Ő népe is szeretett dalolni. Ismerte azokat a nászénekeket, melyek a menyegzőkön felhangzottak….
Az újszövetség kritikájának jelszava lett a történelmi Jézusnak a hit Jézusától való megkülönböztetése… szintén nem a történettudomány eredménye, hanem hitetlenség-palástoló előfeltevés. E szerint a történelmi Jézus nem művelhetett csodákat, nem mondhatta előre Jeruzsálem elpusztulását, nem támadhatott fel halottaiból. A kereszténység forrásaiból csak az lehetett „történelem”, amiben semmi természetfölötti vonás nincs. …
Ó, ha tudnók Krisztus szemével nézni a milliókat épp úgy, mint az egyeseket, a méltóságban tündöklő főpapot ép úgy, mint a koldust az utcasarkon: ha megláthatnók minden lélekben Krisztus aráját, ha szívünk az ő szeretetével tudna dobogni az emberiségért, nemcsak mint fogalomért, hanem ezért az emberért, ezért a bűnösért, akiért…
Szent János evangéliumában az Úr Jézus csodálatosan mély értelmű hasonlatot mond a búzaszemről: „Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: hacsak a földbe esett gabonaszem el nem hal, egymaga marad; ha pedig elhal, sok termést hoz. Aki szereti életét, elveszti azt, és aki életét gyűlöli e…
Gellért nem tud egy gondolatnál megmaradni, bármennyire is mutatja, hogy tisztában van a logika és dialektika szabályaival, értelme mégsem tud ezekhez alkalmazkodni, Fantáziája olyan, mint a magasra eresztett papírsárkány, nyugtalanul hányódik széles ívekben, minden szellő kilibbenti, csak akkor tér vissza, ha erős kézzel visszarántja. Gazdag, színes ez a fantázia, de…
A nagy egyháztanítók, köztük Aquinói Szent Tamás szerint a megszentelő kegyelem és a belénk öntött erények úgy viszonylanak a Szentlélek ajándékaihoz, mint az ember rendes készségei, képességei – a rendkívüli tehetségekhez. Minden felnőtt embernek van bizonyos testi ereje, képessége, de nem mindegyik tud félmázsás dolgokat emelgetni. Akiben a lélek működése…
A maga és hitvesének, fiainak, és leányainak, élő és elhunyt hozzátartozóinak üdvéért alapította András király a tihanyi monostort, hogy a templom kriptájában a szentély alatt nyugvó haló porai fölött sohse szűnjön meg az istenszolgálat. Íme: ez a keresztény kultúra begyökerezése az ősi vallásos igénybe, élménybe; a piramisokat ugyanaz a lelki…