Március 3.

Krisztus által adatik Istennek minden dicsőség. Ő az „elsőszülött minden teremtmény előtt” A teremtő Isten – őbenne alkotta az anyagi és szellemi természet remekét. Az ő emberi természete – a teremtés csúcspontja, koronája. Benne van a világ legmagasabb csúcsa és legnagyobb mélysége. „Minden őáltala és őérette teremtetett” A mű dicséri a mestert. Krisztus szent embersége a Szentháromság dicsősége. Micsoda örömmel tekint az Isten őreája, szerelmes Fiára, kiben neki kedve telik! A mi Urunknak, puszta léte – sarjadó élete a Szent Szűz méhében – nagyobb dicsőség az Atyának, mint az egész teremtett világ. De az ő istendicsérete öntudatos. Áthatja szívét-lelkét, nincs egy rezdülése elméjének, egyetlen villanása idegeinek, egyetlen dobbanása szívének, mely ne az Isten dicsőségére történnék.

Az Eucharisztiában is ezért van jelen. Itt az oltáron zengi el az ő himnuszait, itt zsoltároz örökszép énekekkel. Ó, ha hallhatnók az ő énekét! Ha hitünkkel hallgatózunk, meg is halljuk. .A Szentírás zsoltárai és énekei az ő Szentlelkének sugallatából eredtek. A Sanctus az ő istenmagasztalása.

(Az örökélet forrásai…)