Amikor azt hiszed, hogy egyedül vagy és elhagyott az Isten, akkor a tiszta ember biztos lehet benne, hogy Krisztus – az Atya akaratának megfelelően – a karjaiba vette és az ember Krisztusba kapaszkodik. Ha ezt egy képben tekintjük, akkor egy ideig két (pár) lábnyom látszik egymás mellett. Amikor Krisztussal együtt, ám még mellette járunk. Utána pedig már csak egy pár lábnyom látszik. Itt gondoljuk azt, hogy magunkra hagyott mindenki, beleértve Krisztust is, és teljesen önmagunkra vagyunk hagyatva. Pedig pont fordítva. Ekkor emelt fel Krisztus és vitt minket tovább a karjaiban. Ezért van csak egy lábnyom – mert az Krisztusé.
Ahogy Krisztus is mondta: veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig (Mt 28,20). Ez az, amiben tökéletesen, teljesen és minden körülmények között biztosak lehetünk.
