Ó, ha tudnók Krisztus szemével nézni a milliókat épp úgy, mint az egyeseket, a méltóságban tündöklő főpapot ép úgy, mint a koldust az utcasarkon: ha megláthatnók minden lélekben Krisztus aráját, ha szívünk az ő szeretetével tudna dobogni az emberiségért, nemcsak mint fogalomért, hanem ezért az emberért, ezért a bűnösért, akiért ő feláldozta magát a kereszten! Ebben a szeretetben teljesedik be Krisztusnak emberi nagysága. Az Egyház az ő Jegyese. Ez a legfönségesebb eszmény. És nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja övéiért. Ezért nincs nagyobb szeretet annál, amellyel Krisztus szerette Egyházát. Az apostol ezt a nagy titkot részletesebben is kifejti, amikor a házastársak kötelességéről beszél: „az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi éppúgy feje az asszonynak, mint Krisztus az Egyháznak,”
„Ti férjek (pedig) szeressétek feleségteket, amiképp Krisztus is szerette az Egyházat és önmagát adta érette avégett, hogy megszentelje és megtisztítsa a víz fürdőjében az élet igéivel, hogy sem folt, sem más efféle ne legyen rajta, hanem legyen szent és szeplőtlen.”
(Az örökélet forrásai…)