Az Egyház a szentmise átváltoztató szavait a három evangéliumban és Szent Pálnál található elbeszélésekből állította össze. A kenyér konszekrációjában 46 most csak ez van: ez az én testem, a kehely konszekrációjában azonban azt is mondja a pap: mely értetek és sokakért kiontatik. Mivel a szentségi szavak azt létesítik, amit kifejeznek, mint ahogy az utolsó vacsorán is azt fejezték ki, azért természetes, hogy a szentmisében. Krisztusnak értünk átadatott, azaz feláldoztatott teste és értünk kiontott vére van jelen, ugyanaz a szent test, mely a kereszten feláldoztatott, ugyanaz a szent vér, mely ott kiontatott. Az Üdvözítő úgy parancsolta: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Tehát természetes, hogy az apostolok és utódaik ezt cselekszik, ugyanazt, mint Krisztus. A szentmisében: opus nostrae redemptionis exercetur, a mi megváltásunk műve folytatódik, pontosabban: műveltetik, gyakoroltatik. Ha az átváltoztatás szavait egészükben, a jelzős mellékmondattal együtt fogjuk fel, úgy, ahogy az Üdvözítő és az ő papjai mondják, akkor nyilvánvaló lesz előttünk ez. Hisz Krisztus teste a szentmisében is az a test, mely értünk adatik; az ő vére az a vér, mely érünk ontatik.
(Az örökélet forrásai…)