Január 9.

Az egész emberiség vajúdik és sóhajtozik az Isten után, és mint fészkéből kivetett madárfióka, vágyik vissza hozzá… kiérezni az Istentől elhagyott emberiség sóvárgását az elveszett istenközelség után

Az objektív misztikához csak hittel juthatunk és hitből fakadó, hitünk szerint formált alázatos, áhítatos lélekkel. A hit más, mint a kíváncsiság. A hit finomítja meg a lélek érzékszerveit, hogy a természetfölötti világban el tudjon igazodni. 

És a hit biztosít arról is minket, hogy aki Krisztust szereti és befogadja, abban ő benne lakozik és ittlakása nem tétlen pihenés lesz, hanem szívének összedobbanása, szeretetének belesugárzása, összeolvadása a lélekkel. Az is az ő kitüntető figyelme és kegyelme, hogy akkor, amidőn legkevésbé várjuk, akkor, midőn a lélek minden más számára üressé vált, amikor egyes egyedül, és teljesen Krisztus tölti be az ember templomát. A lélek érzékennyé válik Vele szemben és tudatába a mennyország előízével szökik fel annak átélése, hogy Isten velünk és bennünk: Emmánuel. Akkor hozza vissza a Karácsony misztériuma az elveszett paradicsomot.

(Az elveszett paradicsomtól…)