Az új Esztergom úgy épül, mint a civitas Dei 23; falai közt Boldogasszony temploma emelkedik, körülötte a királyi palota szomszédja az érsek házának és a monostornak.
A kereszténnyé vált Esztergom a bazilikába beépíti a régi, római vár köveit, oszlopait, az érseki trónszék márványa is antik művészet kezenyomát viseli. A pogány Róma köveket ád Esztergomnak, az új Róma azt a lelket, mely István királyban a rex pius-nak, a kegyes királynak eszményét teljesíti meg oly tökéletesen, hogy ő lesz az Egyház első kanonizált szent királya, aki a civitas terra-t 24 évezredekre felemeli az Isten országa szintjére.
Strigonium 25 és szent királya: maga lesz az a speculum principum, fejedelmek tükre, mely Szent István Intelmeiből éppúgy sugárzik a keresztény nyugatra, mint életének tükréből. – A Duna mintha megfordulna Esztergom alatt; István király óta nemcsak Nyugatról Keletre hullámzik, hanem vissza is Nyugat felé. A Nyugat már nemcsak tanítani, hanem tanulni is járhat Esztergomba, ahol a keresztény impérium eszményi valóságát szemlélheti, a földi ország és az Isten-ország legszebb összhangját.
(Esztergom)