Február 1.

Ahogy az Úr speciális szentséggel ékesíti hivatásuknak megfelelő kegyelmek bőségével ruházza fel azokat, akikre a krisztusi és apostoli papság által az áldozat bemutatását és az emberek megszentelését bízza, ugyanúgy ékesíti fel sajátos hivatásukra a házastársakat is a szentség kegyelmével, mely által ők is méltón szolgálhatják Isten terveit a keresztény családban. És ha akarjuk, ezt a párhuzamot bővíthetjük azzal is, hogy mind a két szentség – más és más módon. az áldozatos, önátadó lélek erősítését szolgálja.

A természetnek érdeke, követelménye a házassági kötelék állandósága. Ezt a köteléket erősíti az egymásrautaltságnak tudati, érzelmi kifejezése, a nemek egymáshoz való vonzalma a szerelem által. A házasságot lelkileg előkészítő és a házasságot fenntartó, erősítő szerelem a természet rendjében is az Isten gondolata, a természet Alkotójának akarata.

Amit a természet Alkotója akar, azt a keresztény házas tökéletesíti a kegyelem erejével… A nemek egymásra utaltságát felemeli a hitnek és a megváltott életnek régiójába. A hitveseket már nemcsak a test és a természetes érdekek kapcsolják egybe.

(Az örökélet forrásai…)